Bizalom

Kézen fogva vitt le  a folyóra úszni.  Leguggolt mellém. Csontos
mutatóujjával a távolba vezette a szemem:
-       A kanyarban maradj kívül, mert a másik oldalon erős az örvény.
Figyelte, hogy megértettem-e. Csendes ember volt, kérdezni sem
szeretett. A fiatalon koplalással, fagyban, félelemben eltöltött négy év alatt elvitte a cica a nyelvét.
-       Ha mégis elkap, ne kapálózz. Azt mondják, ha engeded, hogy levigyen, az alján úgyis kidob.
Elindultam. Bíztam benne, tudja az öreg, mit beszél. Ő meg abban, hogy
szót fogadok. De leginkább mindketten abban bíztunk, az örvény is tudja, mi a dolga.